Alapítva 2012-ben

Tudástár

A SZAKSZERVEZETEKET ÉRINTŐ JOGSZABÁLYOK

  • 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (2013-ban a 2013. évi CIII. törvénnyel módosítva)
  • Magyarország Alaptörvénye, 2011.  
  • 2010. évi CLXXVIII. Törvény (Sztrájktörvény)      

A SZAKSZERVEZETBE TÖRTÉNŐ BELÉPÉS SZABADSÁGA

Az Alaptörvény VIII. cikke szerint mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni, s ez magába foglalja a szakszervezeteket és más képviseleti szervezeteket is. Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.

A szakszervezetek működését a Munka törvénykönyve szabályozza. A munkavállalóknak vagy a munkáltatóknak joga, hogy - törvényben meghatározott feltételek szerint - gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdek-képviseleti szervezetet alakítsanak vagy az általuk választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően - belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak. A munkavállalók jogosultak a munkáltatónál szakszervezet létrehozására (2012. Munka Törvénykönyve 231. paragrafus)

A Munka törvénykönyve azt is előírja, hogy "Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni vagy a munkavállalót más módon megkülönböztetni. "

(Munka Törvénykönyve 271.3. paragrafus).

A KOLLEKTÍV ALKUHOZ VALÓ JOG

A kollektív alkuhoz való jogot Magyarország Alaptörvénye garantálja: "Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát"(XVII cikk). A kollektív alkut a Munka Törvénykönyvének 276. paragrafusa szabályozza. A szakszervezet kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri

i) a munkáltatóval munkaviszonyban álló,

ii) munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát.

2012-től a minimálbérrel kapcsolatos konzultáció nem a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács hatáskörébe tartozik, hanem a Versenyszféra Konzultációs Fóruma, VKF hatáskörébe. A VKF-ben képviselteti magát a kormányzati oldal, a munkavállalói oldal (Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája - LIGA Szakszervezetek, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége -MSZOSZ, and Munkástanácsok Országos Szövetsége) és a munkáltatói oldal (Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége -ÁFEOSZ-Coop Szövetség, KÉSZ, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége - MGYOSZ, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége -VOSZ).

E fórum keretében a szociális partnerek konzultálhatnak és megállapodást is köthetnek olyan témákban, mint a foglalkoztatáspolitika, munkajogi reformok, a magánszektor jövedelmi kérdései (minimálbér, garantált bérminimum, béremelésre vonatkozó javaslatok, stb.).

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot (NGTT) a 2011. évi XCIII. törvény keretében hozták létre. Az NGTT a kormányzattól és a parlamenttől független, konzultációs és javaslattevő szervezet. 32 tagja van, akik a hazai civil oldalt képviselik, beleértve a gazdaságot (munkavállalói szervezetek és kamarák)d, a dolgozók és az NGO-k szervezeteit (országos szinten aktív NGO-k), a tudomány, a művészet és az egyház képviselőit. Az NGTT tagjait négy évre választják.

A Tanács konzultációs, valamint véleményezési és javaslattevő feladatkörében nyomon követi és elemzi az ország társadalmi-gazdasági fejlődését;javaslatokat dolgoz ki az Országgyűlés és a Kormány részére az átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák megoldására;megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintő kormányzati stratégiákat, koncepciókat, illetve a gazdasággal, a foglalkoztatással, a jövedelmek alakulásával, a társadalompolitikával összefüggő alapvető kérdéseket; véleményt nyilvánít a vállalkozásokat, a foglalkoztatást, illetve a társadalom széles körét közvetlenül érintő tervezett kormányzati intézkedésekről;részt vesz a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések hatásainak feltárásában, amelyről tájékoztatja a Kormányt.

SZTRÁJKJOG

A sztrájkot a 1989.VII. törvény a sztrájkról (a 2010. évi CLXXVIII. törvénnyel módosítva). 1-4 cikk) szabályozza. A módosított (2010. évi CLXXVIII. törvény) szerint Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. A még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a munkaügyi bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. Különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél lényeges az elégséges szolgáltatás megléte.

Tilos a sztrájk az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szerveknél. Az állami hivatalok dolgozói csak akkor sztrájkolhatnak, ha a kormány és a szakszervezetek megállapodnak a speciális szabályokat és körülményeket illetően. Ugyanakkor a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak nincs sztrájkjoga.

Forrás: Munka törvénykönyve 276-284. paragrafus; 2011. évi XCIII. törvény az NGTT-ről