Tudástár
A SZAKSZERVEZETEKET ÉRINTŐ JOGSZABÁLYOK
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (2013-ban a 2013. évi CIII. törvénnyel módosítva)
- Magyarország Alaptörvénye, 2011.
- 2010. évi CLXXVIII. Törvény (Sztrájktörvény)
- Az Európai Unió Alapjogi Chartája
AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA
Az Európai Unió Alapjogi Chartája rendkívül fontos a szakszervezetek számára. A Charta, amely védi a klasszikus polgári szabadságjogokat, például a 6. cikk "Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz", külön fejezetet is tartalmaz "Szolidaritás" címmel, amely kifejezetten a munkavállalói és szakszervezeti jogokról szól.
1. A gyülekezés és az egyesülés szabadsága (12. cikk)
Ez a "szakszervezeti lét" alapköve. Kimondja, hogy mindenkinek joga van politikai, szakszervezeti és polgári ügyekben másokkal egyesülni. Ez védi a szakszervezetek alapításának és az azokhoz való csatlakozásnak a jogát.
2. A munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való joga (27. cikk)
Ez kötelezi a munkáltatókat, hogy megfelelő szinten és időben tájékoztassák a munkavállalókat (vagy képviselőiket, azaz a szakszervezeteket) az őket érintő döntésekről.
3. A kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való jog (28. cikk)
Ez a legfontosabb "szakszervezeti fegyver". Ez a passzus rögzíti, hogy a munkavállalóknak és szervezetüknek joguk van kollektív szerződéseket tárgyalni és kötni, illetve, hogy érdekütközés esetén kollektív fellépést kezdeményezni érdekeik védelmében, beleértve a sztrájkot is.
4. Tisztességes és méltányos munkafeltételek (31. cikk)
A Charta a biztonságos munkakörülményekért is küzd. A 31. cikk (1) bekezdése konkrétan kimondja: "Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez." A cikk kifejezetten nevesíti az egészséget és a biztonságot, és ami fontos, összeköti a méltósággal: Ez alapján a szakszervezetek nemcsak a leeső téglák ellen küzdhetnek, hanem például a munkahelyi zaklatás (mobbing) vagy a túlhajszoltság ellen is.A Charta csak akkor alkalmazandó, ha Magyarország az uniós jogot hajtja végre. Ha egy tisztán hazai munkajogi vitáról van szó, amelynek nincs uniós szála, a hazai Alaptörvény és a Munka Törvénykönyve az elsődleges, de a Charta szellemisége és az Európai Bíróság joggyakorlata ilyenkor is iránymutató.
A Charta 2009. december 1-én emelkedett jogerőre, ekkor lépett hatályba a Lisszaboni Szerződés, amely a Chartát beemelte az uniós alapszerződések szintjére. A magyar jogrendszerbe a 2010. évi CLXVIII. törvény iktatta be, de a jogi hatása visszamenőleg, a szerződés hatálybalépésének napjától (2009. december 1.) érvényes.
Az Európai Unió Alapjogi Chartája rendkívül fontos a szakszervezetek számára. A Charta, amely védi a klasszikus polgári szabadságjogokat, például a 6. cikk "Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz", külön fejezetet is tartalmaz "Szolidaritás" címmel, amely kifejezetten a munkavállalói és szakszervezeti jogokról szól.
1. A gyülekezés és az egyesülés szabadsága (12. cikk)
Ez a "szakszervezeti lét" alapköve. Kimondja, hogy mindenkinek joga van politikai, szakszervezeti és polgári ügyekben másokkal egyesülni. Ez védi a szakszervezetek alapításának és az azokhoz való csatlakozásnak a jogát.
2. A munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való joga (27. cikk)
Ez kötelezi a munkáltatókat, hogy megfelelő szinten és időben tájékoztassák a munkavállalókat (vagy képviselőiket, azaz a szakszervezeteket) az őket érintő döntésekről.
3. A kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való jog (28. cikk)
Ez a legfontosabb "szakszervezeti fegyver". Ez a passzus rögzíti, hogy a munkavállalóknak és szervezetüknek joguk van kollektív szerződéseket tárgyalni és kötni, illetve, hogy érdekütközés esetén kollektív fellépést kezdeményezni érdekeik védelmében, beleértve a sztrájkot is.
4. Tisztességes és méltányos munkafeltételek (31. cikk)
A Charta a biztonságos munkakörülményekért is küzd. A 31. cikk (1) bekezdése konkrétan kimondja: "Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez." A cikk kifejezetten nevesíti az egészséget és a biztonságot, és ami fontos, összeköti a méltósággal: Ez alapján a szakszervezetek nemcsak a leeső téglák ellen küzdhetnek, hanem például a munkahelyi zaklatás (mobbing) vagy a túlhajszoltság ellen is.A Charta csak akkor alkalmazandó, ha Magyarország az uniós jogot hajtja végre. Ha egy tisztán hazai munkajogi vitáról van szó, amelynek nincs uniós szála, a hazai Alaptörvény és a Munka Törvénykönyve az elsődleges, de a Charta szellemisége és az Európai Bíróság joggyakorlata ilyenkor is iránymutató.
A Charta 2009. december 1-én emelkedett jogerőre, ekkor lépett hatályba a Lisszaboni Szerződés, amely a Chartát beemelte az uniós alapszerződések szintjére. A magyar jogrendszerbe a 2010. évi CLXVIII. törvény iktatta be, de a jogi hatása visszamenőleg, a szerződés hatálybalépésének napjától (2009. december 1.) érvényes.
A SZAKSZERVEZETBE TÖRTÉNŐ BELÉPÉS SZABADSÁGA
Az Alaptörvény VIII. cikke szerint mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni, s ez magába foglalja a szakszervezeteket és más képviseleti szervezeteket is. Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.
A szakszervezetek működését a Munka törvénykönyve szabályozza. A munkavállalóknak vagy a munkáltatóknak joga, hogy - törvényben meghatározott feltételek szerint - gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdek-képviseleti szervezetet alakítsanak vagy az általuk választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően - belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak. A munkavállalók jogosultak a munkáltatónál szakszervezet létrehozására (2012. Munka Törvénykönyve 231. paragrafus)
A Munka törvénykönyve azt is előírja, hogy "Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni vagy a munkavállalót más módon megkülönböztetni. "
(Munka Törvénykönyve 271.3. paragrafus).
A KOLLEKTÍV ALKUHOZ VALÓ JOG
A kollektív alkuhoz való jogot Magyarország Alaptörvénye garantálja: "Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát"(XVII cikk). A kollektív alkut a Munka Törvénykönyvének 276. paragrafusa szabályozza. A szakszervezet kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri
i) a munkáltatóval munkaviszonyban álló,
ii) munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát.
2012-től a minimálbérrel kapcsolatos konzultáció nem a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács hatáskörébe tartozik, hanem a Versenyszféra Konzultációs Fóruma, VKF hatáskörébe. A VKF-ben képviselteti magát a kormányzati oldal, a munkavállalói oldal (Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája - LIGA Szakszervezetek, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége -MSZOSZ, and Munkástanácsok Országos Szövetsége) és a munkáltatói oldal (Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége -ÁFEOSZ-Coop Szövetség, KÉSZ, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége - MGYOSZ, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége -VOSZ).
E fórum keretében a szociális partnerek konzultálhatnak és megállapodást is köthetnek olyan témákban, mint a foglalkoztatáspolitika, munkajogi reformok, a magánszektor jövedelmi kérdései (minimálbér, garantált bérminimum, béremelésre vonatkozó javaslatok, stb.).
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot (NGTT) a 2011. évi XCIII. törvény keretében hozták létre. Az NGTT a kormányzattól és a parlamenttől független, konzultációs és javaslattevő szervezet. 32 tagja van, akik a hazai civil oldalt képviselik, beleértve a gazdaságot (munkavállalói szervezetek és kamarák)d, a dolgozók és az NGO-k szervezeteit (országos szinten aktív NGO-k), a tudomány, a művészet és az egyház képviselőit. Az NGTT tagjait négy évre választják.
A Tanács konzultációs, valamint véleményezési és javaslattevő feladatkörében nyomon követi és elemzi az ország társadalmi-gazdasági fejlődését;javaslatokat dolgoz ki az Országgyűlés és a Kormány részére az átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák megoldására;megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintő kormányzati stratégiákat, koncepciókat, illetve a gazdasággal, a foglalkoztatással, a jövedelmek alakulásával, a társadalompolitikával összefüggő alapvető kérdéseket; véleményt nyilvánít a vállalkozásokat, a foglalkoztatást, illetve a társadalom széles körét közvetlenül érintő tervezett kormányzati intézkedésekről;részt vesz a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések hatásainak feltárásában, amelyről tájékoztatja a Kormányt.
SZTRÁJKJOG
A sztrájkot a 1989.VII. törvény a sztrájkról (a 2010. évi CLXXVIII. törvénnyel módosítva). 1-4 cikk) szabályozza. A módosított (2010. évi CLXXVIII. törvény) szerint Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. A még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a munkaügyi bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. Különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél lényeges az elégséges szolgáltatás megléte.
Tilos a sztrájk az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szerveknél. Az állami hivatalok dolgozói csak akkor sztrájkolhatnak, ha a kormány és a szakszervezetek megállapodnak a speciális szabályokat és körülményeket illetően. Ugyanakkor a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak nincs sztrájkjoga.
Forrás: Munka törvénykönyve 276-284. paragrafus; 2011. évi XCIII. törvény az NGTT-ről