Alapszabály
A LIGA IFJÚSÁGI MUNKÁS ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZET ALAPSZABÁLYA
A civil szervezet neve: LIGA - Ifjúsági Munkás Érdekvédelmi Szervezet (a továbbiakban szervezet).
Formája: Szakszervezet
Székhelye: 2400 Dunaújváros, Magyar út 106./b. (2023. január elsejétől, utcanév változás miatt Előd utca 3.)
I. A szervezet célja, feladata és működésének területi és alapelvei
I.1. A szervezet a demokrácia és az önkormányzatiság alapelvei szerint működő, önkéntesen létrehozott érdekképviseleti szervezet, mely a jelen Alapszabályban meghatározott célok elérésére alakult, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
I.2. A szervezet célja tagjai munkaviszonyával, foglalkoztatásával, szociális és gazdasági viszonyaival kapcsolatos érdekeinek feltárása, képviselete és védelme, különös tekintettel a munkahelyi szintű érdekvédelem megvalósítására. Céljai elérése érdekében megkülönböztetett figyelmet szentel a dolgozók élet- és munkakörülményeit befolyásoló tényezőknek, a munkahelyi biztonság megteremtésének, valamint a munkavállalói jogok biztosításának.
I.3. A szervezet működési területe, lásd a II.2. pontban.
I.4. A szervezet az állami szervektől, a politikai pártoktól és a munkáltatóktól függetlenül működik.pont
II. A tagsági viszony
II.1. A szervezetbe való belépés és az onnan való kilépés önkéntes.
II.2. A szervezet tagjává válhat a Magyarországon élő vagy dolgozó valamennyi munkavállaló, fiatal felnőtt, diák, hallgató, nyugdíjas és munkanélküli, aki elfogadja a szervezet céljait és Alapszabályát.
II.3. A tagsági viszony létesítéséhez írásbeli belépési nyilatkozat szükséges, melyben a leendő tag kifejezi belépési szándékát, nyilatkozik a szervezeti célok és az Alapszabály elfogadásáról, valamint kötelezettséget vállal a tagdíj fizetésére. A belépési nyilatkozatnak tartalmaznia kell a leendő tag személyi adatait (név, születési hely, idő, anyja neve, lakcíme, adóazonosító jele, telefonszáma e-mail címe), valamint munkavállaló esetében munkáltatója nevét, székhelyét, a leendő tag munkavégzési helyét.
II.4. A tagsági viszony megszűnik:
a tag halálával,
a szakszervezet megszűnésével,
a tag kilépésével a II.4.1. szerint,
a tag kizárásával a II.4.2. szerint.
a tagsági jogviszony szervezet általi felmondásával a II.4.3. szerint.
II.4.1. A tag kilépési szándékát köteles írásban bejelenteni az Elnökségnek. A tagsági jogviszony azon a napon szűnik meg, amelyen a tag a bejelentést megtette.
II.4.2. Aki a szervezet céljával, illetve Alapszabályával ellentétes magatartást tanúsít, az a szakszervezetből kizárható, vagy tagsági jogviszonya a szervezet részéről felmondható.
- A kizárás kezdeményezésére bármely tag, vagy egyesületi szerv jogosult írásban, az indokok megjelölésével. A kizárás kezdeményezéséről szóló indítványt az Elnökségnek kell címezni. A kizárásra az Elnökség jogosult, amely a kizárás tárgyában soron következő ülésén dönt. A kizárásról határozó ülésre az Elnökség köteles meghívni a tagot. A meghívót írásban/e-mailben kell a taggal közölni, az ülést megelőzően legalább 8 nappal. A kizárásról szóló határozat meghozatala előtt lehetőséget kell adni a tagnak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére, és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre. Az Elnökség a kizárásról nyílt szavazással dönt. A határozatot a jelenlevő taggal az Elnökség szóban közli. A távollevő taggal a határozatot haladéktalanul, írásban kell közölni. A határozatnak tartalmaznia kell a jogorvoslati kioktatást: az Elnökség határozata ellen az érintett a határozat közlésétől számított 15 napon belül az Elnökségnek címezve panasszal élhet, amelyet a Közgyűlés soron következő ülésén bírál el.
II.4.3. A tagság feltétele a tagdíj fizetése. Amennyiben tagdíj hátraléka keletkezik a tagnak, az Elnök írásban, /e-mailben felhívja 15 napos határidő tűzésével a hátralék rendezésére a tagot. A tagdíj hátralékról szóló fizetési felszólításnak tartalmaznia kell a tagdíj hátralék befizetési határidő elmulasztása esetén alkalmazandó tagsági jogviszony felmondására irányuló jogkövetkezményt.
A határidő eredménytelen eltelte esetén Közgyűlés jogosult 30 napos határidővel a tagsági jogviszonyt felmondani.
II.5. A tagok jogai és kötelezettségei
II.5.1. A szervezet tagjai jogosultak
a szervezet tevékenységében részt venni,
a szervezeti rendezvényeken megjelenni, azokon az elfogadott ügyrendnek megfelelően felszólalni, indítványokat, javaslatokat előterjeszteni,
az üléseken szavazati jogukat gyakorolni,
a tisztségviselőket megválasztani,
szervezeti tisztségeket betölteni,
a tisztségviselők megválasztását kezdeményezni,
tag kizárását kezdeményezni,
a szervezet működéséről, pénzügyeiről (a beszámolók közötti időszakban is) tájékoztatást kérni,
a munkaviszonnyal kapcsolatos ügyekben tájékoztatást, védelmet és képviseletet kérni,
a szervezet által nyújtott szolgáltatásokat igénybe venni.
II.5.2. A szervezet tagjai kötelesek
eleget tenni az Alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek,
elősegíteni a szervezet célkitűzéseinek megvalósítását,
betartani a szervezet Alapszabályát,
rendszeresen fizetni az Alapszabályban rögzített mértékű tagdíjat.
II.5.3. A szervezet tagja nem veszélyeztetheti a szakszervezet céljának megvalósítását, különösen érdekeinek érvényesítését.
III. A szervezet szervezeti felépítése
III.1. Közgyűlés
III.2. Elnökség
III.3. Felügyelőbizottság
III.4. Szakszervezeti csoport
III.5. Ágazati szekció
III.1. Közgyűlés
III.1.1. A szervezet legfelsőbb szerve a Közgyűlés, mely a tagok összességéből áll.
III.1.2. A Közgyűlés szükség szerint, de legalább évenként egyszer ülésezik.
III.1.3. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha a bíróság elrendeli, ha az elnökség, tagjai 2/3-a, ok és cél megjelölésével, vagy a tagok legalább 1/3-a az ok és a cél megjelölésével írásban kezdeményezi.
III.1.4. A Közgyűlés összehívásáról az ülés időpontja előtt legalább 15nappal a tagokat írásban értesíteni kell a napirend, a hely és az időpont megjelölésével.
A meghívónak tartalmaznia kell
a) a jogi személy nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét.
III.1.5. Rendkívüli esetben a fenti feltételeknek megfelelő értesítést legkésőbb az ülés időpontja előtt 8 nappal kell írásban /e-mailben eljuttatni a tagokhoz.
III.1.6. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza. Személyi kérdésekben - ideértve különösen az ügyintéző és képviseleti szervek megválasztását, valamint a tagsági viszonnyal kapcsolatos elnökségi határozatok elleni panaszokról való döntést - titkos szavazással dönt.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
III.1.7. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét (50% + 1fő) képviselő szavazásra jogosult részt vesz.
III.1.8. A Közgyűlés határozatait a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozza, kivéve, ha törvény vagy a jelen alapszabály ettől magasabb határozathozatali arányt ír elő.
III.1.9. A szervezet tagságának területi szóródása (az egyéni és szakszervezeti csoportok tagjait tekintve, egyaránt) valamint a munkáltatók által, általánosan gyakorolt többműszakos, folyamatos műszakrendre tekintettel (ami gyakorlatban lehetetlenné teszi, nagyobb létszámú szervezet esetén, a Közgyűlés számára minősített többségű határozat elfogadását), szükségessé teszi a távszavazás intézményének alkalmazását.
Ezáltal, a taggyűlés által hozott döntéseket (tisztségviselők választása, törvény által előírt minősítésű, egyéb határozatok) a szervezet tagsága számára távszavazásával is megszervezhetőek, - az adott esetre érvényességi kellékként előírt - titkosság biztosítása mellett.
Az eljárás garanciája, hogy egyértelmű megfogalmazást nyerjen a döntést igénylő kérdés, a szavazás titkos minősítése, valamint a szavazásra nyitva álló időtartam. A személyes döntését minden szervezeti tag lezárt borítékban személyesen adja le az elnökség által kijelölt szavazatszedő személynek, aki ugyancsak zárt rendszerben gondoskodik az összes szavazat beérkezéséig megjelölt időpontig az összegyűjtött szavazatok titkosságának megőrzéséről.
Az elnökség a távszavazást, a határozat tervezetének, a székhelyen történő kihirdetésével, (a tagság részére való) megküldésével kezdeményezi. Az elnökség a tagság részére, a tervezet kézhezvételétől számított legalább 8 napos határidőt biztosít, hogy szavazatukat megküldjék az elnökség részére.
A szavazásra nyitva álló, előre megjelölt időpont lejártát követő munkanapon a szavazatszámláló bizottság egyidejűleg bontja fel a beérkezett szavazatokat, összesítésre.
Az összesítés végeredményéről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet 3napon belül kihirdet a székhelyén, és a tagság részére való megküldéssel.
Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő (távszavazó) tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
III.1.9. Amennyiben a Közgyűlés nem határozatképes, egy órán belül, az eredetivel, azonos napirenddel megismételt ülést kell tartani. A megismételt ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A távolmaradás következményeiről a tagokat a meghívóban tájékoztatni kell.
III.1.10. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
az Alapszabály elfogadása és módosítása;
az Elnökség tagjainak közvetlen megválasztása (Elnök, elnökségi tagok 2 fő);
a szervezet programjának elfogadása és módosítása;
a tagsági viszonyt érintő határozatok elleni panaszok elbírálása,
a tisztségviselők esetleges tiszteletdíjáról való döntés;
a szervezet évi költségvetésének elfogadása;
a szervezet évi munkatervének végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása;
döntéshozatal más szervezettel történő egyesülésről;
a felettes szakszervezeti szerv meghatározása
a szervezet feloszlásának kimondása,
tagsági jogviszony felmondása,
III.1.11. A közgyűlésen meghozott határozatokat a Levezető Elnök a jelen lévőkkel szóban közli, valamint bevezeti azokat a Határozatok Könyvébe, melyben feltűntetésre kerül a meghozott határozat időpontja, száma, a határozat tartalma, valamint a határozat meghozatala kapcsán az azt támogatók és ellenzők száma/aránya. Az Elnökség továbbá a határozathozatalt követő 15 napon belül határozatait kifüggeszti az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán.
III.2. Elnökség
III.2.1. Az Elnökség három tagból áll, akiket a Közgyűlés közvetlenül választ (Elnök, elnökségi tagok 2 fő);.
III.2.2. Az Elnökség feladata a szervezet mindennapi ügyeinek intézése és döntéshozatal az Alapszabály, valamint a Közgyűlés határozatainak keretein belül.
III.2.3. Az Elnökség tagjait 5 évre választják meg.
III.2.4. Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik.
III.2.5. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az Elnökség bármely tagja vagy valamely ágazati szekció vagy legalább három csoport együttesen az ok és a cél megjelölésével, írásban / e-mailben kéri. A rendkívüli ülést a kérelem közlésétől számított 3 napon belül össze kell hívni.
III.2.6. Az Elnökség ülését az elnök hívja össze. Az ülés összehívásáról az Elnökség tagjait az ülést megelőzően legalább 8 nappal írásban / e-mailbenértesíteni kell a helyszín, az időpont és a napirend megjelölésével.
III.2.7. Az Elnökség határozatképes, ha a tagok 2/3-a, jelen van (video konferencia - audió konferencia beszélgetés, pl.:Skype-Viber stb. jelenlétnek minősül). Határozatainak érvényességéhez legalább két tag egyetértése szükséges. Ha az ülés nem határozatképes, 8 napon belül megismételt ülést kell összehívni.
III.2.8. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással hozza.
III.2.9. Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
a szervezet mindennapi ügyeinek intézése;
a szervezet programjának, valamint a Közgyűlés határozatainak végrehajtása;
a Közgyűlés előkészítése;
döntéshozatal azokban az ügyekben, melyeket az Alapszabály nem utal más szerv hatáskörébe;
döntéshozatal tagkizárási ügyekben;
a tag- és tagdíjnyilvántartás vezetése;
a szervezet pénzügyi nyilvántartásának vezetése;
a szervezet éves munka tervének elkészítése és a Közgyűlés elé terjesztése;
évente - legkésőbb a tárgyévet követő május végéig - írásbeli pénzügyi beszámoló készítése, illetve a beszámolónak a Közgyűlés elé terjesztése.
III.2.09. Az Elnökség a hatáskörébe tartozó feladatokat, tevékenység specifikumainak figyelembe vételével osztja meg egymás között
III.2.10. A munkáltatói jogok gyakorlója az Elnök egy személyben
III.2.11. Az Elnökség hatáskörébe tartozó feladatokat, tevékenység specifikumait figyelembe véve osztja meg egymás között.
III.2.12. Az Elnökség tevékenységéről évente írásban beszámol a Közgyűlésnek.
III.3. Felügyelőbizottság
III.3.1. Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja.
III.3.2. A felügyelőbizottság három tagú, megbízatása három évre szól. A felügyelőbizottság tagjait, illetve az elnökét a Taggyűlés választja közvetlenül. A felügyelőbizottságot az elnök, akadályoztatása esetén az általa írásban megbízott felügyelőbizottsági tag képviseli.
III.3.3. A felügyelőbizottság feladata a szervezet szerveinek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. Ennek során az Elnöktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
III.3.4. A felügyelőbizottság köteles az intézkedésre jogosult Elnököt, Közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a szakszervezet működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
III.3.5. Az intézkedésre jogosult elnököt, vagy Taggyűlést a felügyelőbizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az elnök illetve a közgyűlés összehívására a felügyelőbizottság is jogosult.
III.3.6. Ha az elnök, vagy Taggyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
III.3.7. A felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.
III.3.8. A felügyelőbizottságot össze kell hívni, ha azt bármelyik tag, az ok és a cél megjelölésével írásban indítványozza. Az ülést a felügyelőbizottság elnöke, vagy a két felügyelőbizottsági tag együttesen, írásban hívja össze. Az ülés összehívásáról a felügyelőbizottság tagjait az ülést megelőzően legalább 8 nappal írásban értesíteni kell a helyszín, az időpont és a napirend megjelölésével.
III.3.9. A felügyelőbizottság határozatképes, ha minden tagja jelen van. Határozatainak érvényességéhez legalább két tag egyetértése szükséges. Ha az ülés nem határozatképes, hét napon belül megismételt ülést kell összehívni. A megismételt ülés határozatképességéhez is mindhárom elnöki tag jelenléte szükséges. A felügyelőbizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
A felügyelőbizottság munkarendjét maga határozza meg, határozatait az érintettekkel a felügyelőbizottság elnöke írásban közli.
III.4. Szakszervezeti csoport
III.4.1. A tagok közös részérdekeik képviseletére - munkahelyenként - csoportokat hozhatnak létre. Önálló csoport akkor hozható létre, ha az adott munkahelyen legalább három tag dolgozik, és írásban bejelenti a csoportalakítást az Elnökségnek. A szakszervezeti csoport tagjai érdekében. az adott csoportot érintő ügyekben a választott csoportügyvivőkön keresztül léphet fel a munkáltatóval szemben.
III.4.2. A tagok - belépésüktől kezdve - kötelesek részt venni a munkahelyükön működő csoportban.
III.4.3. A szakszervezeti csoport képviseletére és a szükséges érdekvédelmi tevékenység ellátására a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott számú, de legalább egy csoportügyvivőt választ. A csoportügyvivők számát a szervezeti és működési szabályzatban úgy kell meghatározni, hogy az önálló telephelyeken lehetőleg legalább a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 273. § (3) bekezdése szerinti - számú tisztségviselő legyen.
III.4.4. A szakszervezeti csoport szervezeti és működési szabályzatát a csoportok önállóan határozhatják meg, azzal, hogy a csoportügyvivők megválasztása csak titkos szavazással történhet, melyhez a csoport tagjai több mint 50%-ának egyetértése szükséges. A szervezeti és működési szabályzat meghatározásánál a demokratikus működés követelményét figyelembe kell venni.
III.4.5. A csoport által elfogadott szervezeti és működési szabályzat egy példányát át kell adni az Elnökségnek.
III.4.6. A szakszervezeti csoport hatáskörébe tartozik
a csoportügyvivők megválasztása;
a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 273. § (4) bekezdése szerinti tisztségviselők megjelölése.
a csoportügyvivők évi beszámolójának elfogadása;
döntés a szakszervezeti csoportot megillető tagdíjrész felhasználásáról
helyi ügyekben a szakszervezet képviseletének ellátása, különösen jelöltállítás az üzemi tanácsi és munkavédelmi képviselő választáson, konzultáció, kollektív szerződés kötésére irányuló tárgyalások folytatása a munkáltatóval stb.
III.4.7. A szakszervezeti csoport megkülönböztetett figyelmet fordít a munkavállalói jogok biztosítására, a munkahelyi biztonság és egészségvédelem megteremtésére, a kollektív szerződésben és az évenkénti bérmegállapodásban elérhető munkavállalói pozíciókra.
III.4.8. A szakszervezeti csoport alapvető feladata a munkahelyi szintű egyéni és kollektív érdekvédelem, a munkavállalók tevékenységének erkölcsi és anyagi megbecsülésének előmozdítása, azzal a célkitűzéssel, hogy a megélhetésük alapvető forrása a főmunkaidőből származó jövedelem legyen.
III.5. Ágazati szekció
III.5.1. Az ugyanazon nemzetgazdasági ágban tevékenykedő csoportok speciális érdekeik megjelenítésére és a csoportok koordinálása, érdekvédelmi tevékenységük hatékonyabbá tétele érdekében ágazati alapon működő szekciókat hoznak létre. Ágazati szekciót akkor kell lehet létrehozni, ha az adott nemzetgazdasági ágban működő csoportok taglétszáma eléri a 40 100 főt. Az ágazati szekciónak az adott nemzetgazdasági ágban működő valamennyi szakszervezeti csoport tagjává válik.
III.5.2. Az ágazati szekció döntéshozatali rendjét szervezeti és működési szabályzatban kell szabályozni. Ennek kialakítása során figyelembe kell venni a demokratikus működés követelményét, biztosítani kell a csoportok részvételét és képviseletét az ágazati szekció legfőbb döntéshozó szervében az Ágazati Küldött Gyűlésen, valamint gondoskodni kell a szekció elnökének megválasztásáról, aki az ágazati szekciót megillető jogosítványokat gyakorolja A szekció elnöke a jogosítványok gyakorlását megelőzően köteles beszerezni az illetékes döntéshozó testület állásfoglalását, és köteles az ott hozott határozatot képviselni.
IV. A szervezet tisztségviselői
(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
(3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Az Elnökségi tagság -továbbiakban vezető tisztségviselői megbízatás- megszűnése
(1) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
(2) A jogi személy tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
(3) A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
(4) Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
IV.1. Elnök
IV.2. Elnökségi tagok
IV.3. Csoportügyvivő
IV.4. Ágazati szekció elnöke
IV.1. Elnök
IV.1.1. Az elnök az Elnökség tagja, akit a tagság a közgyűlésen maga választ titkos szavazással a tagjai közül a szakszervezeti tagság közös képviseletére. Az elnök képviseleti joga önálló.
IV.1.2. Ellátja mindazon ügyeket, melynek képviseletére az Alapszabály, a Közgyűlés vagy az Elnökség felhatalmazza.
IV.1.3. A szervezet elnöke a szakszervezeti csoportokat és a szekciókat általános, önálló képviseleti joggal képviseli.
IV.1.4. Az elnök tevékenységéről évente írásban beszámol a Közgyűlésnek.
IV.1.5. Az elnök köteles részt venni az Elnökség, valamint a Közgyűlés ülésén.
IV.1.6. Az elnök feladata az Elnökség, valamint a Közgyűlés összehívása, üléseinek vezetése.
IV.2. Elnökségi tagok
IV.2.1. Az elnökségi tagok a szakszervezet tisztségviselői, akiket a Közgyűlés választ.
IV.2.2. Az elnökségi tagok feladata
elnökségi felhatalmazás alapján az elnök teljes körű helyettesítése annak akadályoztatása esetén,
az elnök meghatalmazása alapján annak helyettesítése konkrét ügyekben,
az Elnökség határozatai alapján adódó eseti feladatok végrehajtása,
a testületi határozatok végrehajtásában való részvétel.
IV.2.3. Az Elnök, Elnökségi tagok részt vesznek az Elnökség, valamint a Közgyűlés ülésein.
IV.3. Csoportügyvivő
IV.3.1. A csoportügyvivő a szakszervezeti csoport által választott tisztségviselő, aki jelen Alapszabály és a csoport szervezeti és működési szabályzata keretein belül helyi ügyekben képviseli a csoport tagjait a munkáltatóval szemben.
IV.3.2. A csoportügyvivő ellátja az Alapszabály, a csoport szervezeti és működési szabályzata, valamint a csoport határozatai által meghatározott feladatokat.
IV.3.3. A csoportügyvivők kötelesek - a csoport szervezeti és működési rendje szerint - a tagságot információkkal ellátni a szakszervezet ügyeiről, a döntésre kerülő témákról és a hozott határozatokról.
IV.4. Ágazati szekció elnöke
IV.4.1. A szekció elnöke az adott ágazati szekció által választott tisztségviselő, aki jelen Alapszabály és a szekció szervezeti és működési szabályzata keretein belül ágazati ügyekben képviseli a szekció teljes tagságát.
IV.4.2. A szekció elnöke ellátja az Alapszabály, a szekció szervezeti és működési szabályzata, valamint a szekció döntéshozó szervei által meghatározott feladatokat.
IV.4.3. A szekció elnöke a csoport felkérése alapján elláthatja az adott csoport képviseletét.
V. Pénzügyek
V.1. A szervezet működésének pénzügyi feltételeit alapvetően a tagdíjakból biztosítja. A tagdíj havi összege megegyezik mindenkori minimálbér 1 %- val.
A tagdíjfizetés az alábbi módokon történhet:
havonta, utólag közvetlenül a szakszervezeti csoport, csoportügyvivőnek/elnökség tagjain keresztül történő házipénztári közvetlen befizetéssel;
havonta, utólag, bérjegyzéken való levonás útján,
havonta, utólag folyószámláról történő fizetéssel.
házipénztári befizetéssel - készpénzben
V.2. A fizetés nélküli szabadságon lévők, nyugdíjasok, diákok, munkanélküliek, tartós betegállományban lévők egységesen havonta 200,- Ft jogfenntartó tagdíjat fizetnek.
V.3. A szakszervezeti csoportok rendelkeznek az általuk befizetett tagdíj 50%-ával. A pénzeszköz felhasználásáról a szakszervezeti csoport dönt,a releváns és hatályos jogszabályok figyelembevételével. A csoportügyvivő banki alszámlát és házi pénztárat működtet, havonta elszámol a bevételi és a kiadási pénztár és egyéb bizonylatok alapján, valamint a rájuk vonatkozó költségvetési terv arányos teljesítése kapcsán.A befolyt tagdíj50%, valamint a főszámlán felhalmozott tartalék a szervezetegyéb, érdekképviseleti, sport és szabadidős célú, valamint működésével kapcsolatosan felmerülőköltségeire, tiszteletdíjakra, költségtérítésekre fordítandó. Felhasználásáról az éves munkaterv elfogadásakor az Elnökség dönt.
V.4. A szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak céljai megvalósításának előmozdítása érdekében végezhet.
V.5. A bankszámla feletti rendelkezésre az elnök önállóan jogosult.
VI. Záró rendelkezések
VI.1. Jelen Alapszabály a szervezet működésének alapdokumentuma, amelyet a megismételt alakuló ülés fogadott el. Az alakuláskor az alakuló ülés gyakorolja a Közgyűlés jogait.
VI.2. Az alakuló üléskor a szakszervezet kimondja a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájához való csatlakozást.
VI.3.A jogutód nélküli megszűnés okai
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
VI.4. A szakszervezet működéssel kapcsolatban az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013 évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény Ectv., a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.), valamint a vonatkozó egyéb törvények és kormányrendeletek alkalmazása az irányadó.
Kelt: Mór, 2017. május 12.
Az alapszabály alábbi pontjai kerültek módosításra 2017.05.12-én (kékkel - dőlt betűvel).
Mint a szervezet Elnöke, valamint az Elnökség tagjai igazoljuk, hogy a fenti módosítások megegyeznek a Közgyűlés 2017.05.12-én hozott határozataival, és hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.
KMF
Mór, 2017.05.12.
________________
Bognár Ferenc Elnök
________________
Nepp Mátyás Elnökségi tag
________________
Demény Gábor Elnökségi tag